A takarmányborsó jelentősége a fehérjékben gazdag minőséges takarmány előállításában

Abstract

A takarmányborsó (Pisum sativum L. var. arvense Poir.) a diverzitás közel-keleti és mediterráni központjából származik, ahonnan nagyon gyorsan elterjedt a világon, különösen Európában, Észak-Afrikában és Közép-Ázsiában. A takarmányborsó ugyanakkor egyike az első háziasított növényfajtáknak, amiről a mintegy 10.000 éves szíriai régészeti leleltek is tanúskodnak. Az utolsó jégkorszakot követően a lencsével, a lóbabbal és néhány kalászos gabonafajtával együtt a borsó az egyik legrégebbi haszonnövény Európában. A takarmányborsót, a növény hasznosítási részétől függően, takarmány- és protein-borsóba sorolhatjuk. A takarmányborsó föld feletti buja zöld tömegével, biomasszájával tűnik ki, amit teljes virágzásban és az első hüvelyek megjelenésének szakaszában kaszálnak, s a növény teljes föld feletti része felhasználásra kerül. A takarmányborsó tiszta vetésben termeszthető, vagy gyakrabban támasznövénnyel (kalászos gabonával) keverve. A protein-borsó ismert mint száraz szemtermésként felhasználható borsó, melyet kizárólag fehérjékben gazdag érett magjáért tiszta vetésben termesztenek.